Csak a rendőrség kérheti ki a kamerafelvételt?

Csak a rendőrség kérheti ki a kamerafelvételt.

A kijelentés ebben a formában nem igaz.

A kamerafelvételen szereplő személy a GDPR alapján maga is kérhet hozzáférést a róla kezelt személyes adatokhoz. Kérheti a releváns felvétel megtekintését vagy másolatát, és jogi igény érvényesítése érdekében azt is, hogy a felvételt ne töröljék. A rendőrségi vagy más hatósági megkeresés ettől különálló jogi lehetőség.

A félreértés többnyire abból ered, hogy a hétköznapi nyelvben mindenki a felvétel „kikéréséről” beszél, miközben ez több különböző kérést jelenthet:

• a felvétel megőrzését;
• a személyes adatokhoz való hozzáférést;
• a felvételről készült másolat átadását;
• egy másik személy azonosító adatainak továbbítását;
• a felvétel hatóság részére történő átadását.

Nem mindegy, melyikről van szó.

Nem csak a rendőrség kérhet kamerafelvételt

A NAIH egy 20 millió forintos bírsággal végződő ügyben külön kimondta, hogy az adatkezelő nemcsak a rendőrségnek vagy más hatóságnak köteles kamerafelvételt átadni. A felvételen szereplő személynek is biztosítania kell a hozzáférést ahhoz a részhez, amelyen ő látható.

Ez a GDPR 15. cikkében szabályozott hozzáférési jogból következik. Az érintett jogosult megtudni, kezelnek-e róla személyes adatot, és ha igen, hozzáférést, valamint másolatot kérhet róla. Kamerás adatkezelésnél ez jelentheti a releváns videórészlet megtekintését vagy másolatának átadását.

A hozzáférési kérelmet nem kell azzal indokolni, hogy feljelentést kívánunk tenni, biztosítási ügyet szeretnénk intézni vagy pert tervezünk. A NAIH állásfoglalása szerint az érintettnek nem kell jogos érdeket igazolnia ahhoz, hogy a saját személyes adatairól másolatot kérjen.

Mikor kérhetjük ki magunk a felvételt?

A hozzáférési jog akkor alkalmazható, ha a kérelem a saját személyes adatainkra vonatkozik.

Ilyen lehet például, ha a felvételen:

• mi magunk felismerhetőek vagyunk;
• hallható a hangunk;
• a körülmények alapján hozzánk kapcsolható jármű vagy más azonosító jelenik meg;
• olyan esemény látható, amelyben közvetlenül részt vettünk.

A kérelemnek nem kell jogi nyelven íródnia. Nem szükséges beleírni, hogy „a GDPR 15. cikke alapján érintetti hozzáférési kérelmet terjesztek elő”. Az adatkezelőnek a megkeresés tényleges tartalmát kell vizsgálnia, nem azt, hogy a kérelmező megfelelően felmondta-e az adatvédelmi törvényt. A NAIH a 20 millió forintos ügyben éppen azt kifogásolta, hogy a szervezet nem ismerte fel a hétköznapi megfogalmazásban előterjesztett érintetti kérelmet.

Megkaphatjuk a teljes, kitakarás nélküli videót?

Nem automatikusan.

A hozzáférési jog a kérelmező személyes adataira terjed ki, nem a kamera teljes felvételére és nem minden rajta szereplő személy adatára.

Ha más emberek is felismerhetőek a videón, az ő jogaikat is védeni kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adatkezelő egyszerűen elutasíthatja a kérelmet azzal, hogy „mások is láthatók rajta”.

Az Európai Adatvédelmi Testület szerint a harmadik személyek jelenléte nem használható általános kifogásként a jogos hozzáférési kérelmek megtagadására. Az adatkezelőnek szükség esetén technikai megoldást, például maszkolást, elhomályosítást vagy a releváns rész kivágását kell alkalmaznia.

A NAIH állásfoglalása még egyértelműbben fogalmaz: az érintett nem kaphat olyan másolatot, amelyen más személyek indokolatlanul, kitakarás nélkül szerepelnek, az adatkezelőnek azonban az érintetti jog érvényesítése érdekében el kell végeznie a szükséges maszkolást.

A gyakorlatban ezért az adatkezelő:

• kivághatja a releváns időszakot;
• kitakarhatja a kívülálló személyeket;
• elhomályosíthatja az ügyhöz nem kapcsolódó rendszámokat;
• elfedheti a kijelzőket vagy más azonosító adatokat;
• megtekintést biztosíthat, ha az adott helyzetben ez megfelelő módja a hozzáférésnek.

Mi van akkor, ha valójában a károkozót szeretnénk azonosítani?

Itt válik igazán fontossá a különbségtétel.

Ha a kérelmező kizárólag egy másik személy kilétét szeretné megtudni, az nem feltétlenül tekinthető a saját személyes adataihoz való hozzáférési kérelemnek.

Az EDPB példája szerint, ha valaki egy parkoló kamerafelvételéből annak a sofőrnek az adatait akarja megszerezni, aki jogosulatlanul elfoglalta a parkolóhelyét, a kérelem nem a kérelmező saját adataira, hanem egy másik személy adataira irányul. Ezért nem kezelhető automatikusan a GDPR 15. cikke szerinti hozzáférési kérelemként.

Ez nem jelenti azt, hogy a felvétel soha nem adható át.

Egy károkozó vagy feltételezett elkövető felismerhető adatainak továbbítása megfelelő mérlegelés mellett alapulhat például a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdeken. Az EDPB példája szerint egy káreseményt rögzítő parkolói felvétel jogi igény érvényesítése érdekében továbbítható lehet az ügyvédnek. A továbbítás azonban külön adatkezelési művelet, ezért önálló jogalapot és vizsgálatot igényel.

Az Európai Unió Bírósága a Rīgas satiksme-ügyben szintén elismerte, hogy a károkozó adatainak megszerzése egy kártérítési igény előterjesztése érdekében jogos érdek lehet. A döntés ugyanakkor azt is kimondta, hogy a jogos érdek önmagában nem teremt általános kötelezettséget arra, hogy az adatkezelő a kért adatot közvetlenül átadja a károsultnak.

Vagyis:

A károkozó kitakarás nélküli felvételének közvetlen átadása lehetséges lehet, de nem jár automatikusan a kérelmezőnek.

Mikor válik nélkülözhetetlenné a rendőrségi vagy hatósági megkeresés?

Nincs olyan általános szabály, hogy minden kamerafelvételt kizárólag hatóság kérhet ki. Bizonyos helyzetekben azonban a hivatalos megkeresés a gyakorlatban valóban nélkülözhetetlenné vagy legalábbis a legbiztosabb úttá válik.

Ha a szükséges adat nem a kérelmező saját személyes adata

Ha a videó kizárólag a feltételezett elkövetőt, károkozót vagy egy másik járművet mutatja, a kérelmező nem követelheti annak kiadását a saját hozzáférési jogára hivatkozva.

Az adatkezelő megvizsgálhatja, hogy a felvétel közvetlenül továbbítható-e jogos érdek alapján, de erre nem feltétlenül köteles. Ha az azonosításhoz kitakarás nélküli harmadik személyi adatok szükségesek, a rendőrségi, bírósági vagy más hatósági megkeresés gyakran elengedhetetlen.

Ha büntető- vagy szabálysértési eljárásban az eredeti felvétel szükséges

Egy anonimizált másolat alkalmas lehet arra, hogy az érintett hozzáférjen a saját adataihoz. A rendőrségnek azonban az eredeti vagy megfelelő bizonyító értékű felvételre lehet szüksége, amelyen a feltételezett elkövető, a jármű és más releváns személyek felismerhetőek.

A hatóság részére történő átadás külön adatkezelési művelet. Ha a nemzeti jog együttműködési kötelezettséget ír elő, az adattovábbítás jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti jogi kötelezettség lehet.

Ha az adatkezelő nem tudja közvetlenül jogszerűen átadni a nyers felvételt

Az adatkezelőnek nemcsak a kérelmező érdekeit, hanem a videón szereplő valamennyi személy jogait is figyelembe kell vennie. Ha a közvetlen átadás jogalapja nem egyértelmű, vagy az érintettek jogai technikai megoldással sem védhetők megfelelően, az adatkezelő dönthet úgy, hogy a felvételt csak az eljáró hatóságnak vagy bíróságnak adja át.

Ha kényszerítő erejű adatkérésre van szükség

Egy magánszemély kérése és egy jogszerű hatósági megkeresés nem azonos súlyú. Ha az adatkezelő önként nem továbbítja a harmadik személy adatait, a kérelmező nem tudja egyszerűen „kötelezni” a nyers videó átadására. Az eljáró hatóság vagy bíróság viszont jogszabályban biztosított eszközzel kérheti be a bizonyítékot.

Miért érdemes mégis azonnal magunknak is intézkedni?

Azért, mert mire a feljelentés eljut abba a szakaszba, hogy a rendőrség hivatalosan megkeresi a kamerarendszer üzemeltetőjét, a felvétel már törlődhet.

A kamerafelvételeket jellemzően rövid ideig őrzik, majd automatikusan felülírják. Ezért nem érdemes kizárólag arra várni, hogy a rendőrség majd időben bekéri az anyagot.

A NAIH 20 millió forintos bírsággal végződő ügyében az érintett kérte, hogy a bizonyítékként szükséges felvételt ne töröljék. A vállalkozás azonban nem kezelte megfelelően a megőrzési kérelmet. Mire a rendőrség eljutott a felvétel bekéréséig, a videót már törölték, így az eseményt nem lehetett bizonyítani.

A legjobb gyakorlati megoldás ezért sok esetben a párhuzamos intézkedés:

1. azonnal kérjük írásban a felvétel megőrzését;
2. ha szerepelünk rajta, kérjünk hozzáférést vagy másolatot is;
3. szükség esetén tegyünk rendőrségi feljelentést;
4. a feljelentésben pontosan jelöljük meg, hol, mikor és melyik kamera rögzíthette az eseményt.

Nem vagy-vagy. Inkább mindkettő, mielőtt a rögzítő merevlemeze önállóan lezárja a jogvitát.

Hogyan kérjük a felvétel megőrzését?

Ha a felvételen a saját személyes adataink is szerepelnek, és a videóra jogi igény előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükségünk van, kérhetjük az adatkezelés korlátozását a GDPR 18. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján.

Ez azt jelenti, hogy a releváns felvételrészt el kell különíteni az automatikus törlés alól. A NAIH szerint a megőrzési kérelemhez nem kell feltétlenül pontos jogszabályhelyet idézni vagy a jogi igényt teljes bizonyítási anyaggal igazolni. A kérelemből azonban egyértelműen ki kell derülnie, melyik felvételről van szó, és hogy azt jogérvényesítés miatt nem szabad törölni.

A kérelmet érdemes írásban elküldeni, és megadni:

• az esemény pontos dátumát;
• a lehető legszűkebb időintervallumot;
• a helyszínt és az érintett területet;
• az esemény rövid leírását;
• a saját ruházatunk vagy járművünk leírását;
• azt, hogy kérjük a felvétel azonnali elkülönítését;
• azt, hogy hozzáférést, megtekintést vagy másolatot is kérünk-e;
• a válaszadáshoz szükséges elérhetőségünket.

Rövid mintaszöveg

Kérem, hogy a [dátum] napján, megközelítőleg [időpont] és [időpont] között, a [pontos helyszín] területén készült, engem érintő kamerafelvételt jogi igényem előterjesztése, érvényesítése vagy védelme érdekében haladéktalanul különítsék el az automatikus törlés alól. Kérem továbbá, hogy tájékoztassanak arról, kezelik-e a felvételt, és milyen módon biztosítják a hozzáférést, illetve a releváns felvételrész másolatát.

Érdemes kérni a megőrzés írásos visszaigazolását is.

Mennyi időn belül kell válaszolnia az adatkezelőnek?

Az adatkezelőnek az érintetti kérelemre indokolatlan késedelem nélkül, főszabály szerint legkésőbb egy hónapon belül válaszolnia kell. Az egy hónapos határidő a tájékoztatásra és a kérelem érdemi kezelésére vonatkozik.

Ez nem jelenti azt, hogy az adatkezelő egy hónapig várhat a felvétel elkülönítésével. Ha a rendszer néhány nap múlva automatikusan törölné a videót, a megőrzés érdekében haladéktalanul intézkednie kell.

Az adatkezelő kérhet a felvétel megtalálásához szükséges pontosítást, és észszerű kétség esetén a személyazonosság ellenőrzéséhez is kérhet további információt. A kérés azonban nem lehet aránytalan, és az adatkezelő nem háríthatja át a saját ügykezelési hiányosságait a kérelmezőre.

Mikor tagadható meg jogszerűen a kérelem?

A kérelem elutasítása bizonyos esetekben jogszerű lehet. Például ha:

• a felvétel a kérelem beérkezésekor már nem állt rendelkezésre;
• a megadott adatok alapján nem lehet azonosítani a megfelelő felvételrészt;
• az adatkezelő észszerű intézkedések ellenére sem tudja azonosítani a kérelmezőt a videón;
• a kérés valójában kizárólag egy másik személy adatainak megszerzésére irányul;
• mások jogait az adott körülmények között technikai intézkedéssel sem lehet megfelelően megvédeni;
• a kérelem bizonyíthatóan egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó.

A „mások is szerepelnek rajta” önmagában nem elegendő elutasítási ok. Az adatkezelőnek konkrétan meg kell vizsgálnia, milyen jogokat érintene az átadás, és megoldható-e a helyzet kitakarással vagy más korlátozott teljesítési móddal.

Mit tehetünk, ha megtagadják a kiadást?

Először érdemes tisztázni, hogy pontosan mit tagadtak meg:

• a felvétel megőrzését;
• a saját adatainkhoz való hozzáférést;
• a másolat átadását;
• vagy a kitakarás nélküli, más személyeket is tartalmazó eredeti videó kiadását.

Ezek nem ugyanazok.

Kérjünk részletes, írásos indokolást

Ha az adatkezelő nem teljesíti a kérelmet, tájékoztatnia kell az érintettet:

• az elutasítás konkrét okáról;
• a NAIH-hoz fordulás lehetőségéről;
• a bírósági jogorvoslat lehetőségéről.

A „csak a rendőrségnek adjuk ki” önmagában nem megfelelő indokolás egy olyan kérelemnél, amely a kérelmező saját személyes adataihoz való hozzáférésre irányul. Ezt a NAIH a korábban említett határozatban kifejezetten rögzítette.

Fordulhatunk a NAIH-hoz

Az érintett adatvédelmi hatósági eljárást vagy vizsgálati eljárást kezdeményezhet a NAIH-nál. A Hatóság honlapján jelenleg külön formanyomtatvány és online ügyindítási lehetőség érhető el az érintetti beadványokhoz.

A beadványhoz érdemes csatolni:

• az eredeti kérelmet;
• az elküldés igazolását;
• az adatkezelő válaszát;
• a kamerás tájékoztatóról készült képet vagy másolatot;
• minden olyan dokumentumot, amelyből megállapítható az esemény időpontja és a kérelem tárgya.

Bírósághoz is fordulhatunk

A GDPR alapján az érintett a felügyeleti hatósághoz benyújtott panasztól függetlenül bírósági jogorvoslatot is igénybe vehet. A megfelelő eljárás kiválasztása az ügy körülményeitől és attól is függhet, hogy az adatvédelmi jog mellett kártérítési, személyiségi jogi vagy más igény is felmerül-e.

Bűncselekmény gyanúja esetén ne várjunk kizárólag az adatvédelmi eljárásra

Ha lopás, rongálás, bántalmazás vagy más bűncselekmény történhetett, célszerű a feljelentést is mielőbb megtenni, és kérni, hogy a rendőrség szerezze be az eredeti felvételt.

A NAIH-eljárás annak vizsgálatára szolgálhat, hogy az adatkezelő megfelelően kezelte-e az érintetti kérelmet. Nem helyettesíti azonban a bűncselekmény kivizsgálását és az elkövető azonosítását.

Gyors áttekintés

Helyzet	Mit érdemes tenni?	Mire számíthatunk?
Mi magunk szerepelünk a felvételen	Megőrzés és hozzáférés kérése	Releváns, szükség szerint anonimizált felvételrész
Mások is szerepelnek mellettünk	Hozzáférés kérése	Más személyek kitakarhatók
Károkozót szeretnénk azonosítani	Megőrzési kérelem és szükség esetén feljelentés	A kitakarás nélküli rész átadása külön jogalapot igényel
Mi nem szerepelünk, csak az elkövető	Megőrzés kérése és hatósági út	A GDPR 15. cikke önmagában nem jogosít fel az elkövető adatainak megszerzésére
Büntetőeljárásban eredeti bizonyíték kell	Rendőrségi megkeresés	Az adatkezelő a jogszerű megkeresés alapján adja át a releváns felvételt
Az adatkezelő csak annyit ír, hogy „rendőrségnek adjuk ki”	Írásos indokolás, NAIH vagy bíróság	A saját adatokhoz való hozzáférést nem lehet automatikusan így elutasítani

Összefoglalás

A kamerafelvételeket nem kizárólag a rendőrség kérheti ki.

A felvételen szereplő személy a GDPR alapján maga is:

• kérheti a róla kezelt adatokhoz való hozzáférést;
• kérheti a releváns felvételrész megtekintését vagy másolatát;
• jogi igény esetén kérheti a felvétel elkülönített megőrzését.

Ez azonban nem jelent automatikus jogot a teljes, nyers és kitakarás nélküli kamerafelvételre. Ha más személyek is szerepelnek rajta, az ő adataikat rendszerint anonimizálni kell.

A rendőrségi vagy más hatósági megkeresés különösen akkor válik fontossá, ha a felvétel elsősorban egy feltételezett elkövető adatait tartalmazza, az eredeti felvételre bizonyítékként van szükség, vagy az adatkezelő a nyers videót közvetlenül nem tudja jogszerűen átadni.

A legfontosabb gyakorlati szabály:

Ne várjuk meg, amíg a rendőrség eljut a felvétel bekéréséig. A releváns videó megőrzését azonnal, írásban kérjük az adatkezelőtől.

Kamerafelvételt kell kiadnia vagy anonimizálnia?

A CamControl segítséget nyújt a kiadásra szánt kamerafelvételek technikai feldolgozásában, többek között:

• a releváns felvételrész kivágásában;
• arcok és rendszámok kitakarásában;
• mozgó személyek és járművek követésében;
• kijelzők és más azonosító adatok elfedésében;
• az elkészült videó teljes körű ellenőrzésében.

Kérjen egyedi ajánlatot professzionális videóanonimizálásra.

Jogi megjegyzés: a cikk általános tájékoztatást nyújt. A hozzáférési, megőrzési és adattovábbítási kérelmek jogi megítélése a felvétel tartalmától, a kérelmező érintettségétől, az adatkezelés céljától és az adott ügy körülményeitől függ.