Hétköznapi helyzetek: anonimizálni kell?

Pillanatok alatt felkerülhet az internetre egy üzletben, rendezvényen, utcán vagy akár egy otthoni kamera által készített videó. A feltöltés előtt azonban nem árt megnézni, kik és milyen adatok láthatók rajta.

Ha egy személy a felvételen felismerhető, a videó személyes adatot tartalmaz. Ilyenkor a nyilvános közzétételhez megfelelő jogalapra van szükség. Főszabály szerint az érintett hozzájárulásához kötött a képmás- és hangfelvétel elkészítése, valamint felhasználása.

Ez alól lehetnek kivételek, például valódi tömegfelvétel vagy nyilvános közéleti szereplés esetén. Attól azonban, hogy egy videó nyilvános helyen készült, még nem válik automatikusan szabadon közzétehetővé.

Attól, hogy nyilvános helyen készült, még nem feltétlenül tehető közzé

Gyakori tévhit, hogy az utcán, rendezvényen vagy üzletben készült videó szabadon felhasználható, hiszen az ott tartózkodó embereket „bárki láthatta”.

Nem mindegy, hogy a felvételen:

• egy rendezvény közönsége összességében látható;
• valaki csak véletlenül átsétál a háttérben;
• egy személy hosszabb ideig, jól felismerhetően szerepel;
• a kamera kifejezetten egy adott emberre fókuszál;
• a felvételt szűk családi körben mutatják meg, vagy nyilvánosan feltöltik az internetre.

A NAIH 2025-ben külön is hangsúlyozta, hogy más személyről készített fénykép, videó vagy hangfelvétel nyilvános közzététele már nem feltétlenül tartozik a magáncélú adatkezelés kivételébe.

Milyen hétköznapi helyzetekben lehet szükség anonimizálásra?

Utcai videók és vlogok

Egy városi séta, utazós vlog vagy utcai interjú hátterében számos ember lehet felismerhető. Láthatóvá válhat az arcuk, a ruházatuk, a munkahelyük, az általuk meglátogatott hely vagy akár az is, hogy kivel tartózkodtak együtt.

Ha ezek az emberek csak véletlenül kerültek a felvételre, és a személyazonosságuknak nincs jelentősége a videó szempontjából, az anonimizálás lehet az egyik legbiztonságosabb megoldás.

Céges közösségimédia-videók

Egy üzletbejárás, rendezvénybeszámoló, éttermi videó hátterében könnyen megjelenhetnek:

• vásárlók és vendégek;
• munkavállalók;
• futárok vagy beszállítók;
• gyermekek;
• ügyféladatokat mutató kijelzők;
• névtáblák, belépőkártyák vagy dokumentumok.

A videó marketingcélú közzététele más felhasználás, mint az, hogy valaki egyszerűen jelen volt az adott helyszínen. A felvétel elkészítése és annak közösségi médiában történő felhasználása sem feltétlenül kezelhető ugyanazon döntésként.

Különösen problémás lehet, ha a cégnek nincs előre kialakított folyamata arra, hogy ellenőrizze, kik szerepelnek a videón, milyen jogalapon tehető közzé a képmásuk, és mit kell kitakarni a feltöltés előtt.

Iskolai, sport- és táncos események

Egy gyermek fellépéséről vagy versenyéről természetes, hogy a család videót készít. A felvételen azonban más gyermekek, edzők, pedagógusok és nézők is felismerhetőek lehetnek.

Más megítélés alá eshet egy távoli, valódi tömegfelvétel, és más egy olyan videó, amelyen néhány gyermek közelről, egyedileg felismerhetően szerepel. A NAIH is hangsúlyozta, hogy tömegfelvételről akkor beszélhetünk, ha az emberek nem külön-külön, hanem a sokaság részeként jelennek meg.

A videó családi megőrzése és annak nyilvános TikTok-, Facebook- vagy YouTube-feltöltése között ezért jelentős különbség lehet.

Rendezvényekről készült összefoglalók

Egy konferencia, céges nap, kiállítás vagy közösségi program résztvevői számíthatnak arra, hogy készülnek felvételek. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy mindegyikük korlátlanul és bármilyen célra felhasználható módon szerepeltethető.

Ha egy résztvevő nem a tömeg részeként, hanem egyedileg felismerhetően jelenik meg, vagy a kamera hosszabban követi, külön vizsgálni kell a felhasználás feltételeit.

Az előzetes tájékoztatás fontos, de önmagában nem minden esetben old meg minden képmás- és adatvédelmi kérdést. Sajnos a bejáratnál kitett „a rendezvényen felvétel készül” tábla nem jogi varázsige.

Kapucsengő- és otthoni kamerák felvételei

Gyakran kerülnek fel az internetre viccesnek, furcsának vagy felháborítónak szánt felvételek futárokról, szomszédokról, járókelőkről vagy az ajtó előtt várakozó személyekről.

Attól, hogy a kamera jogszerűen rögzített egy eseményt, még nem következik automatikusan, hogy a felvétel nyilvánosan is közzétehető. A rögzítés és az internetes publikálás két külön adatkezelési művelet lehet, amelyek célját és jogalapját külön kell értékelni. Az EDPB kamerás adatkezelésről szóló iránymutatása ugyanezt a különbséget hangsúlyozza a felvétel eredeti célja, és későbbi továbbítása vagy internetes közzététele között.

Fedélzeti kamerák és utazási videók

Egy látványos autós vagy motoros felvételen nemcsak más járművek rendszáma látható. Felismerhetőek lehetnek gyalogosok, utasok, egy lakóingatlan pontos helye vagy akár egy magánjellegű esemény is.

A videó témájához nem kapcsolódó arcok és rendszámok kitakarása jelentősen csökkentheti a közzététel adatvédelmi kockázatát.

Oktatóvideók és képernyőfelvételek

Anonimizálásra akkor is szükség lehet, ha a videón eredetileg nem embereket szeretnénk bemutatni.

Egy oktatóanyagban vagy képernyőfelvételben láthatóvá válhat például:

• egy ügyfél neve vagy e-mail-címe;
• telefonszám vagy lakcím;
• rendelési adat;
• belső céges rendszer;
• dokumentum vagy szerződés;
• profilkép vagy felhasználónév;
• számítógépes értesítés.

Egy néhány másodpercre felvillanó adat is elegendő lehet ahhoz, hogy illetéktelenek megismerjék. A végleges videót ezért nemcsak tartalmi és vizuális, hanem adatvédelmi szempontból is érdemes teljes hosszában ellenőrizni.

Nem csak az arc alapján lehet felismerni valakit

Az arc kitakarása nem mindig jelenti azt, hogy a szereplő valóban felismerhetetlenné vált.

Azonosításra alkalmas lehet például:

• a hang;
• egy névtábla vagy munkaruha;
• a gépjármű rendszáma;
• egy jellegzetes tetoválás;
• a felvétel pontos helyszíne és időpontja;
• egyedi ruházat vagy mozgás;
• a videóhoz írt név, cím vagy történet.

A GDPR szerint személyes adatnak nemcsak a név vagy az arc számít, hanem minden olyan információ, amely alapján egy természetes személy közvetlenül vagy közvetetten azonosítható.

Ezért az anonimizálás előtt mindig azt kell megvizsgálni, hogy a videó teljes környezetét figyelembe véve felismerhető marad-e az érintett.

Mikor érdemes anonimizálásra gondolni?

A videó feltöltése előtt érdemes feltenni néhány egyszerű kérdést:

1. Szerepel rajta olyan személy, aki egyedileg felismerhető?
2. Szükséges a személyazonossága a videó mondanivalójához?
3. Rendelkezünk megfelelő jogalappal vagy hozzájárulással a közzétételhez?
4. Látható rajta rendszám, névtábla, képernyő vagy más azonosító?
5. A szereplő számíthatott arra, hogy a felvétel nyilvánosan megjelenik?
6. Ugyanúgy vállalnánk a közzétételt akkor is, ha mi lennénk a videó hátterében?

Az utolsó kérdés természetesen nem jogszabály, csak meglepően hatékony valóságteszt.

Az anonimizálás minden jogi problémát megold?

Nem automatikusan.

A megfelelően anonimizált felvétel csökkentheti vagy megszüntetheti az érintettek felismerhetőségét, de nem tesz jogszerűvé bármilyen tartalmat. Továbbra is felmerülhetnek például szerzői jogi, titoktartási vagy üzleti titokkal kapcsolatos kérdések.

Az sem elegendő, ha valakinek az arcára egyszerűen rákerül egy elmosás, miközben a neve, hangja, rendszáma vagy a videó leírása alapján továbbra is könnyen azonosítható.

A valódi anonimizálás eredménye nem pusztán egy „bluros arc”, hanem az, hogy az érintett a rendelkezésre álló információk alapján már ne legyen felismerhető.

Céges önellenőrzés: megfelelő a videóközzétételi folyamatuk?

Érdemes felülvizsgálni a gyakorlatot, ha a szervezetnél:

• a közösségi médiás videók feltöltés előtt nem esnek át adatvédelmi ellenőrzésen;
• nincs tisztázva a felvételeken szereplők képmásának felhasználása;
• a marketinges vagy külső tartalomgyártó önállóan dönti el, kit kell kitakarni;
• csak az arcokat ellenőrzik, a rendszámokat, kijelzőket és dokumentumokat nem;
• nincs folyamat a hozzájárulások és tiltakozások kezelésére;
• az automatikus kitakarást emberi ellenőrzés nélkül elfogadják;
• ugyanazt a videót eltérő célokra is felhasználják külön vizsgálat nélkül.

Egy videó közzététele előtt nemcsak azt kell ellenőrizni, hogy jól néz-e ki és passzol-e a zenére. A benne szereplő személyek és adatok jogszerű kezelése legalább ennyire fontos — még ha erre kevesebb csillogó filter is létezik.

Összefoglalás

Videóanonimizálásra nemcsak kamerafelvételek kiadásakor vagy káresemények feldolgozásakor lehet szükség.

Arcok, rendszámok és más azonosítók kitakarása indokolt lehet többek között:

• közösségi médiás tartalmaknál;
• céges és rendezvényvideóknál;
• vlogoknál és utazási felvételeknél;
• sport- és iskolai eseményeknél;
• kapucsengőkamerás videóknál;
• oktatóanyagoknál és képernyőfelvételeknél.

A legfontosabb kérdés nem az, hogy a videó hol készült, hanem az, hogy ki ismerhető fel rajta, miért tesszük közzé, és valóban szükséges-e az érintett személyazonosságának megmutatása.

Videót készül közzétenni?

A CamControl vállalja videók professzionális anonimizálását, többek között:

• arcok és rendszámok kitakarását;
• mozgó személyek és járművek követését;
• kijelzők, dokumentumok és feliratok elfedését;
• a videóban rövid időre megjelenő adatok kezelését;
• az elkészült anyag teljes körű minőségellenőrzését.

A szolgáltatás nemcsak biztonsági kamerák felvételeihez, hanem közösségi médiás, oktatási, rendezvény- és más videós tartalmakhoz is igénybe vehető.

Kérjen egyedi ajánlatot videóanonimizálásra.

Jogi megjegyzés: a CamControl technikai videóanonimizálási szolgáltatást nyújt. A felvétel elkészítésének, felhasználásának és közzétételének jogszerűségét minden esetben az adatkezelőnek kell megvizsgálnia.