Mit tegyünk, mielőtt törlődik a kamerafelvétel?

Meghúzták az autónkat egy parkolóban, eltűnt valamink egy üzletben, vagy olyan vita alakult ki, amelyet egy kamera is rögzíthetett. Ilyenkor sokan először feljelentést tesznek, biztosítóhoz fordulnak vagy megpróbálják kideríteni, ki kezeli a felvételt.

Közben azonban telik az idő.

A kamerarendszerek felvételeit általában rövid ideig őrzik, majd automatikusan felülírják vagy törlik. Az Európai Adatvédelmi Testület szerint a vagyonvédelmi célú felvételeket a legtöbb esetben néhány napon belül törölni kell, a 72 óránál hosszabb megőrzés pedig egyre részletesebb indokolást igényel.

Ezért ha egy felvételre bizonyítékként szükség lehet, nem érdemes megvárni, amíg a rendőrség, a biztosító vagy a jogi képviselő hivatalosan megkeresi az üzemeltetőt. Addigra a videó már nem biztos, hogy rendelkezésre áll.

Mit jelent a kamerafelvétel megőrzésének kérése?

A megőrzési kérelem célja, hogy az adatkezelő a pontosan megjelölt felvételrészt elkülönítse az automatikus törlés vagy felülírás alól.

Ha a kérelmező felismerhető a felvételen, és arra jogi igényének előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez van szüksége, a kérés a GDPR 18. cikkében szabályozott, adatkezelés korlátozásához való jogon alapulhat.

A GDPR 18. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint az érintett kérheti személyes adatainak további megőrzését akkor is, ha az adatkezelőnek azokra az eredeti adatkezelési célhoz már nincs szüksége, de az érintett jogi igény miatt igényli őket.

Hétköznapi nyelven: hiába járt le a felvétel normál megőrzési ideje, a releváns rész nem törölhető automatikusan, ha az érintett megfelelően kérte a korlátozását, és a jogszabályi feltételek fennállnak.

Nem ugyanaz a megőrzés és a felvétel kiadása

A megőrzési kérelem nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kérelmező azonnal meg is kapja a videót.

Három külön kérdésről lehet szó:

• megőrzés: a felvétel ne törlődjön;
• hozzáférés: a kérelmező megismerhesse a róla kezelt személyes adatokat;
• adattovábbítás: az adatkezelő a felvételt a kérelmezőnek, rendőrségnek, biztosítónak vagy más címzettnek átadja.

Ezeket külön kell megvizsgálni. Előfordulhat például, hogy a felvételt megőrzik, de a kérelmezőnek csak egy anonimizált másolat adható át. Más esetben a releváns, kitakarás nélküli felvételt közvetlenül a rendőrség vagy más eljáró szerv kapja meg.

A felvétel megőrzése tehát elsősorban arról gondoskodik, hogy később még legyen miről jogilag dönteni. Egy már törölt videót ugyanis meglehetősen nehéz anonimizálni, kiadni vagy bizonyítékként felhasználni.

Mikor kell elküldeni a kérelmet?

A lehető leghamarabb.

A kérelem benyújtásával nem érdemes megvárni:

• a rendőrségi ügyszámot;
• a biztosító válaszát;
• a kár pontos összegének megállapítását;
• az ügyvéd megbízását;
• a felvétel normál megőrzési idejének végét.

A rendőrségi feljelentés vagy biztosítási kárbejelentés adatai később is megküldhetők. A legfontosabb első lépés az, hogy az adatkezelő időben azonosítani és elkülöníteni tudja a releváns videót.

Az EDPB hozzáférési jogról szóló iránymutatása szerint a rövid ideig tárolt adatoknál az adatkezelőnek olyan folyamatot kell kialakítania, amely lehetővé teszi a kérelmek gyors kezelését még a tervezett törlés előtt. A már beérkezett kérelem elől az adatkezelő nem „menekülhet ki” a személyes adatok törlésével.

Kihez kell fordulni?

A kérelmet annak a szervezetnek kell elküldeni, amely a kamerás adatkezelés célját és szabályait meghatározza. Ez lehet például:

• az üzlet vagy áruház üzemeltetője;
• a parkoló üzemeltetője;
• a bevásárlóközpont;
• a társasház;
• a munkáltató;
• a rendezvény szervezője;
• az adott telephelyet működtető vállalkozás.

Az adatkezelő nevét és elérhetőségét a kamerás figyelmeztető jelzésen vagy a hozzá kapcsolódó részletes adatkezelési tájékoztatóban kell keresni. Az EDPB szerint az érintettek számára hozzáférhetővé kell tenni többek között az adatkezelő azonosításához, a megőrzési időhöz és az érintetti jogok gyakorlásához szükséges információkat.

A szóbeli jelzés a pénztárnál vagy a biztonsági őrnek nem feltétlenül elegendő. A kérelmet célszerű írásban, az adatkezelő hivatalos elérhetőségére elküldeni, és megőrizni az elküldés igazolását.

Mit tartalmazzon a megőrzési kérelem?

A kamerafelvételek rendszerint nem név alapján kereshetők. Az adatkezelőnek pontos információkra van szüksége ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő kameraképet.

A kérelemben érdemes megadni:

• az esemény dátumát;
• a lehető legpontosabb időpontot vagy időintervallumot;
• a helyszínt;
• az érintett terület leírását, például parkolószint, kassza vagy bejárat;
• az esemény rövid és tényszerű leírását;
• a kérelmező ruházatát vagy más felismerést segítő körülményt;
• az érintett jármű rendszámát és típusát, ha releváns;
• azt, hogy milyen jogi igényhez lehet szükség a felvételre;
• kifejezetten azt, hogy kérik a felvétel törlésének felfüggesztését és elkülönített megőrzését.

A kérelem például tartalmazhatja ezt a mondatot:

Kérem, hogy a megjelölt időpontban és helyszínen készült, engem érintő kamerafelvételt jogi igényem előterjesztése, érvényesítése vagy védelme érdekében az automatikus törlés alól haladéktalanul különítsék el, és az adatkezelést a GDPR 18. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján korlátozzák.

Érdemes kérni az elkülönítés írásos visszaigazolását is.

Mi történik, ha a kérelmező nem szerepel a felvételen?

Ez fontos különbség.

Ha a kérelmező maga is felismerhető a videón, a felvétel az ő személyes adatát is tartalmazza, ezért az adatkezelés korlátozásához való joga alkalmazható lehet.

Ha azonban kizárólag egy másik személyt vagy járművet szeretne azonosítani, és ő maga nem szerepel a felvételen, a kérés nem automatikusan a GDPR szerinti érintetti joggyakorlás. Az EDPB szerint a másik személy adatainak megszerzésére irányuló kérés nem minősül a kérelmező saját adataihoz való hozzáférési kérelemnek.

Ilyen helyzetben is érdemes azonnal kérni a releváns felvétel megőrzését, és pontosan megjelölni:

• a feltételezett jogsértést vagy káreseményt;
• a tervezett jogi vagy hatósági eljárást;
• azt, hogy miért szükséges a videó bizonyítékként;
• a folyamatban lévő rendőrségi vagy biztosítási ügy adatait, ha már rendelkezésre állnak.

Az adatkezelőnek ezután külön kell megvizsgálnia, hogy a felvétel milyen jogalapon őrizhető meg és kinek adható át.

Elég azt írni, hogy „ne töröljék a felvételt”?

Az adatkezelőnek nem kizárólag a levélben használt jogi kifejezéseket kell néznie, hanem a kérelem tényleges tartalmát.

Egy jelentős NAIH-ügyben az érintett azt kérte, hogy a felvételt „mentsék el”, illetve addig ne töröljék, amíg az ügyet nem ellenőrizték. A szervezet azonban nem ismerte fel, hogy ez az adatkezelés korlátozására irányuló kérelem, és a videót a rendőrségi megkeresés előtt törölte. A Hatóság szerint ezzel sérült az érintett GDPR 18. cikke szerinti joga.

Az ügyben a NAIH több, egymással összefüggő jogsértés – köztük a hozzáférési és korlátozási kérelmek hibás kezelése, valamint a megfelelő belső intézkedések hiánya – miatt 20 000 000 Ft adatvédelmi bírságot szabott ki.

Ez céges oldalon fontos tanulság: nem várható el az ügyféltől, hogy pontos GDPR-cikkelyeket idézzen. A munkatársaknak a hétköznapi megfogalmazásból is fel kell ismerniük, ha valaki valójában a felvétel megőrzését vagy a saját adataihoz való hozzáférést kéri.

Mennyi időn belül kell válaszolni?

A GDPR szerinti érintetti kérelmekre az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül, főszabály szerint legkésőbb egy hónapon belül válaszolnia kell. A határidő azonban nem jelenti azt, hogy a felvétel elkülönítésével is ráér egy hónapig várni.

Ha a videó néhány nap múlva automatikusan törlődne, az adatkezelőnek a megőrzés érdekében azonnal intézkednie kell, majd ezt követően vizsgálhatja meg részletesen a kérelem jogalapját, a hozzáférés módját és az esetleges anonimizálás szükségességét.

Mit tehetünk, ha az adatkezelő elutasítja a kérelmet?

Érdemes írásban kérni:

• az elutasítás pontos indokát;
• annak megjelölését, hogy a felvétel rendelkezésre áll-e még;
• a törlés várható vagy tényleges időpontját;
• a panasztételi és jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást.

Ha az adatkezelő nem intézkedik, a GDPR alapján tájékoztatnia kell az érintettet az elutasítás okáról, valamint a felügyeleti hatósághoz fordulás és a bírósági jogorvoslat lehetőségéről. A magyar felügyeleti hatóság a NAIH.

Mivel a felvétel bármikor törlődhet, célszerű az elutasítást vagy a válasz hiányát nem hetekkel később elkezdeni üldözni. A videó sajnos nem várja meg, amíg mindenki megtalálja a megfelelő ügyintézőt.

Mire kell felkészülniük a kamerarendszert üzemeltető cégeknek?

A megfelelő kamerás adatkezeléshez nem elég beállítani a megőrzési időt és kihelyezni egy táblát.

A szervezetnek működő folyamattal kell rendelkeznie arra, hogy:

1. a munkatársak felismerjék a megőrzési és hozzáférési kérelmeket;
2. a releváns kameraképet gyorsan azonosítsák;
3. a szükséges felvételrészt biztonságosan elkülönítsék;
4. dokumentálják, ki, mikor és milyen okból intézkedett;
5. eldöntsék, meddig szükséges a további megőrzés;
6. a cél megszűnése után a felvételt szabályosan töröljék.

Az EDPB kifejezetten javasolja, hogy az adatkezelők előre alakítsák ki a felvételek átvizsgálásához és biztosításához szükséges szervezeti intézkedéseket.

Ha a folyamat azon múlik, hogy az adott műszakban dolgozó kolléga tudja-e, melyik menüben van az exportálás gomb, akkor technikailag talán van kamerarendszer. Megfelelőségi folyamat viszont még nincs.

Összefoglalás

Ha egy kamerafelvételre bizonyítékként szükség lehet:

• azonnal azonosítsuk az adatkezelőt;
• írásban kérjük a pontos felvételrész elkülönített megőrzését;
• adjuk meg az időpontot, helyszínt és a felismerést segítő adatokat;
• jelezzük a jogi igényt vagy a tervezett eljárást;
• kérjünk írásos visszaigazolást;
• külön jelezzük, ha hozzáférést vagy másolatot is szeretnénk.

A megőrzési kérelem nem biztosít automatikusan hozzáférést a teljes, nyers felvételhez. Abban viszont segíthet, hogy a videó ne tűnjön el még azelőtt, hogy eldőlne, milyen formában és kinek adható át.

Kamerafelvétel kiadására vagy feldolgozására készül?

A CamControl segítséget nyújt a megőrzött kamerafelvételek technikai feldolgozásában, többek között:

• a releváns felvételrész kivágásában;
• arcok és rendszámok kitakarásában;
• mozgó személyek és járművek követésében;
• kijelzők és más azonosítók elfedésében;
• az elkészült videó teljes körű ellenőrzésében.

Kérjen egyedi ajánlatot kamerafelvétel anonimizálására.

Jogi megjegyzés: a CamControl technikai videóanonimizálási szolgáltatást nyújt. A kérelem jogi elbírálása, az adatkezelés korlátozása, a továbbítás jogalapjának meghatározása és a megőrzési idő megállapítása az adatkezelő feladata.