Meddig őrizhető meg a kamerafelvétel? A 3 napos szabály és a valóság.

A kamerafelvételek megőrzési idejével kapcsolatban sokféle konkrét számot lehet hallani. A valóság azonban az, hogy a legtöbb kamerarendszerre nincs egyetlen, általánosan alkalmazható megőrzési idő.

A megfelelő időtartamot elsősorban a megfigyelés célja, az adott helyszín működése és a felvételek tényleges felhasználási szükségessége alapján kell meghatározni. Egyes ágazatokban külön jogszabály rögzíthet konkrét határidőt, ezért mindig azt is ellenőrizni kell, vonatkozik-e speciális szabály az adott kamerarendszerre.

Valóban csak három napig őrizhető meg a felvétel?

Nem minden esetben.

A korábban sokat emlegetett három munkanapos határidő ma már nem tekinthető minden üzletre, telephelyre vagy magánterületen működő kamerarendszerre automatikusan alkalmazható szabálynak. A személy- és vagyonvédelmi törvény hatályos általános rendelkezése sem állapít meg egységes háromnapos megőrzési időt valamennyi ilyen felvételre, miközben bizonyos speciális adatkezeléseknél továbbra is találhatók konkrét törvényi határidők.

A kérdés az, hogy mennyi ideig van valóban szükség a felvételre ahhoz a célhoz, amely miatt a kamerát működtetik?

Mit mond a GDPR?

A GDPR a korlátozott tárolhatóság elvét írja elő. Ez azt jelenti, hogy a személyes adatokat csak addig szabad az érintettek azonosítását lehetővé tevő formában megőrizni, ameddig az adatkezelés céljának eléréséhez szükségesek.

Kamerafelvételeknél tehát az adatkezelőnek meg kell tudnia indokolni:

• miért van szükség a felvételek rögzítésére;
• milyen események felismerését vagy bizonyítását szolgálják;
• ezek az események várhatóan mennyi időn belül válnak ismertté;
• miért éppen a választott megőrzési idő szükséges;
• mikor és milyen módon történik az automatikus törlés.

Az, hogy a rögzítő tárhelyén akár három hónapnyi videó is elfér, önmagában nem adatkezelési indok. Az csak műszaki adottság, nem jogalap.

Akkor mit jelent a sokat emlegetett 72 óra?

Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása szerint a vagyonvédelmi eseményeket rendszerint rövid időn belül észlelik, ezért a felvételeket a legtöbb esetben néhány nap után törölni kellene.

Az EDPB azt is kiemeli, hogy minél hosszabb a megőrzési idő – különösen, ha meghaladja a 72 órát –, annál részletesebben kell igazolni annak szükségességét és arányosságát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a 72 óránál hosszabb tárolás automatikusan jogellenes. A 72 óra egy olyan pont, amely fölött már komolyabb indokolásra van szükség.

Az EDPB példája szerint egy kisebb üzletben, ahol az esetleges rongálást jellemzően még aznap észreveszik, elegendő lehet 24 órás megőrzés. Hétvégék, ünnepnapok vagy hosszabb zárvatartás ugyanakkor indokolhatnak valamivel hosszabb időt.

Mitől függ a megfelelő megőrzési idő?

Az adatkezelés céljától

Nem elegendő általánosságban annyit rögzíteni, hogy a kamera „biztonsági célból” működik.

Más megőrzési idő lehet indokolt például:

• vagyonvédelem;
• balesetek kivizsgálása;
• pénzkezelési viták rendezése;
• belépési események ellenőrzése;
• veszélyes üzem vagy kiemelten védett terület biztonsága esetén.

A célt kameránként vagy legalább eltérő megfigyelési területenként is érdemes megvizsgálni. Egy pénztárat figyelő kamera és egy ritkán használt raktári bejárat felvételeinél nem biztos, hogy ugyanaz az időtartam indokolható.

Az esemény felismerésének időpontjától

A felvétel addig lehet hasznos, amíg az általa bizonyítható esemény észszerűen felismerhető.

Egy kasszánál keletkezett eltérést lehet, hogy csak a napi záráskor vesznek észre. Egy hétvégén bezárt telephelyen történt rongálás hétfő reggelig rejtve maradhat. Egy ritkábban ellenőrzött raktárban pedig ennél is később derülhet fény a problémára.

A megőrzési időnek ezért a szervezet valós működéséhez kell igazodnia.

A helyszín nyitvatartásától és ellenőrzési rendjétől

Érdemes figyelembe venni:

• a hétvégi és ünnepnapi zárvatartást;
• a leltározás vagy pénzügyi ellenőrzés gyakoriságát;
• az őrzés és a riasztások kezelésének módját;
• azt, hogy mikor van jelen olyan személy, aki az eseményt észlelheti;
• a panaszok és káresemények bejelentésének szokásos idejét.

Egy többnapos zárvatartás indokolhat hosszabb megőrzést, de ebből nem következik automatikusan, hogy az év minden napján ugyanaz a hosszabb idő szükséges.

Az esetleges külön jogszabályoktól

Bizonyos ágazatokban vagy speciális kamerás adatkezeléseknél jogszabály határozhat meg konkrét törlési határidőt.

Egy 2025-ös NAIH-határozat például olyan közlekedési szolgáltatói szabályozást vizsgált, amely főszabályként a felvétel rögzítését követő 16. napi törlést írta elő, meghatározott esetekben pedig lehetővé tette a hosszabb megőrzést. Ez jól mutatja, hogy a megőrzési időt nem lehet az adott adatkezelésre vonatkozó ágazati szabályok ismerete nélkül meghatározni.

Megőrizhető-e hosszabb ideig egy konkrét felvétel?

Igen, ha a hosszabb megőrzésnek konkrét és jogszerű oka van.

Ha például káresemény, lopás, baleset vagy más vitás helyzet történt, a releváns felvételrész elkülöníthető az automatikus törlés alól, amennyiben arra jogi igény érvényesítéséhez, hatósági eljáráshoz vagy érintetti kérelem teljesítéséhez szükség van.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az esemény miatt a teljes kamerás archívumot korlátlan ideig meg lehet őrizni. Csak a szükséges időszakot és kameraképet indokolt elkülöníteni, majd a további megőrzés szükségességét is felül kell vizsgálni.

A NAIH egy üzlet kamerafelvételével kapcsolatos ügyben megállapította, hogy a kérelmező kifejezetten kérte a releváns felvétel megőrzését, a társaság azonban nem kezelte megfelelően a kérelmet, és a felvétel a későbbi rendőrségi megkeresés előtt törlődött. A Hatóság szerint ez sértette az adatkezelés korlátozásához való jogot.

Vagyis két hibás véglet létezik:

• minden felvételt indokolatlanul sokáig tárolni;
• egy konkrétan kért és bizonyításhoz szükséges felvételt gondolkodás nélkül automatikusan törölni.

A megfelelő folyamat valahol e kettő között található.

Összefoglalás

A kamerafelvételekre nincs minden esetben alkalmazható egységes, három-, hét- vagy harmincnapos megőrzési idő.

A megfelelő időtartamot az adatkezelőnek kell meghatároznia:

• a kamerás megfigyelés célja;
• a helyszín működése;
• az események várható észlelési ideje;
• a szükségesség és arányosság;
• valamint az esetleges külön jogszabályok alapján.

Az EDPB szerint a felvételeket a legtöbb esetben néhány napon belül törölni kell, és különösen 72 órán túl egyre részletesebb indokolás szükséges. Konkrét esemény esetén ugyanakkor a releváns felvételrész hosszabb ideig is megőrizhető, ha annak további kezelésére jogszerűen szükség van.

A jó gyakorlat tehát nem a lehető legrövidebb vagy a lehető leghosszabb idő kiválasztása, hanem egy életszerű, dokumentált és ténylegesen betartott megőrzési idő kialakítása.

Biztos benne, hogy megfelelő a kamerafelvételek kezelése?

A CamControl kamerás adatkezelési audit keretében segít feltárni többek között:

• a megőrzési idők és a tényleges rendszerbeállítások eltéréseit;
• a felvételekhez való hozzáférés hiányosságait;
• a kiadási és megőrzési kérelmek kezelésének problémáit;
• az anonimizálási folyamat hiányait;
• a dokumentáció és a tényleges gyakorlat közötti eltéréseket.

Ismerje meg kamerás adatkezelési szolgáltatásainkat, vagy kérjen egyedi ajánlatot.

Jogi megjegyzés: a cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az adott kamerarendszerre, adatkezelési célra és ágazatra vonatkozó egyedi jogi vizsgálatot.